Afrika
| Afrika | |
.svg) | |
| Népességi adatok | |
| Népesség | 1 307 390 305[1] fő |
| Népsűrűség | 45[1] fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 29 648 481 km² |
| Országok | 54 (lásd itt) |
| Függő területek | 6 |
| Földtörténeti adatok | |
| Kor | 140–0 Ma |
| Idő | kora kréta – holocén |
Afrika a maga 29,65 millió km²-nyi területével [2] (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
1,34 milliárd fős népességével (2020)[1] a második legnépesebb kontinens,[2] és a világ népességének kb. 17%-át adja.[2]
Politikailag ötvennégy szuverén állam, két nem elismert, de facto állam (Szomáliföld, Puntföld) és egy bizonytalan státuszú terület alkotja (Nyugat-Szahara).
Kulturális életével; gazdasági, politikai és társadalmi problémáinak tanulmányozásával az afrikanisztika (wd) foglalkozik.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Afrikát kelet-nyugati irányban átszeli az Egyenlítő, észak-déli irányban a 0°-os kezdő hosszúságú kör. Az egyetlen kontinens, amely az északi és déli, keleti és nyugati félgömbön egyaránt elhelyezkedik.
A hatalmas földrészt Európától a mindössze 14 km széles Gibraltári-szoros, továbbá a Földközi-tenger, Ázsiától a Szuezi-csatorna, a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl választja el.
A kontinens nyugati határát az Atlanti-óceán, a keletit az Indiai-óceán jelenti.
Etimológia[szerkesztés]
Afrika a latin terra africa kifejezésből kapta a nevét, az ókori rómaiak hívták így Afrika általuk ismert, északi partvidékét, ahol hasonló nevű provinciát is alapítottak. Feltehetőleg a latin africa („napfényes”) vagy a görög a phriké („nem hideg”) szóból ered. A Szuda-lexikon további lehetséges etimológiát is kínál, itt ugyanis a tengerjáró karthágóiak (aphroi) legendás királya Aphrosz, az egyik halkentaur, Libüa apja. Lehetséges azonban, hogy ez a késői irodalmi mű már visszafelé gondolkodik, és Aphrosz nevével próbálja megindokolni a már létező Afrika nevet.
Régiók[szerkesztés]
- Észak-Afrika: Algéria • Egyiptom • Líbia • Marokkó • Szudán • Tunézia • illetve a vitatott jogállású Nyugat-Szahara
- Nyugat-Afrika: Benin • Bissau-Guinea • Burkina Faso • Elefántcsontpart • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Libéria • Mali • Mauritánia • Niger • Nigéria • São Tomé és Príncipe • Sierra Leone • Szenegál • Togo • Zöld-foki-szigetek
- Közép-Afrika: Csád • Egyenlítői-Guinea • Gabon • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság
- Kelet-Afrika: Burundi • Comore-szigetek • Dzsibuti • Eritrea • Etiópia • Kenya • Madagaszkár • Mauritius • Ruanda • Seychelle-szigetek • Szomália (ezen belül Szomáliföld és Puntföld) • Tanzánia • Uganda
- Dél-Afrika: Angola • Botswana • Dél-afrikai Köztársaság • Lesotho • Malawi • Mozambik • Namíbia • Szváziföld • Zambia • Zimbabwe
Országok[szerkesztés]
Az egyes országok területéről, lakosságáról, fővárosáról és fővárosának lakosságáról lásd az Afrika országai listát!
| Független államok |
|---|
 Algéria
|
 Angola
|
 Benin
|
 Bissau-Guinea
|
 Botswana
|
 Burkina Faso
|
 Burundi
|
 Comore-szigetek
|
 Csád
|
 Dél-afrikai Köztársaság
|
 Dél-Szudán
|
 Dzsibuti
|
 Egyenlítői-Guinea
|
 Egyiptom
|
 Elefántcsontpart
|
 Eritrea
|
 Etiópia
|
 Gabon
|
 Gambia
|
 Ghána
|
 Guinea
|
 Kamerun
|
 Kenya
|
 Kongói Köztársaság
|
 Kongói Demokratikus Köztársaság
|
 Közép-afrikai Köztársaság
|
 Lesotho
|
 Libéria
|
 Líbia
|
 Madagaszkár
|
 Malawi
|
 Mali
|
 Marokkó
|
 Mauritánia
|
 Mauritius
|
 Mozambik
|
 Namíbia
|
 Niger
|
 Nigéria
|
 Ruanda
|
 São Tomé és Príncipe
|
 Seychelle-szigetek
|
 Sierra Leone
|
 Szenegál
|
 Szomália
|
 Szudán
|
 Szváziföld
|
 Tanzánia
|
 Togo
|
 Tunézia
|
 Uganda
|
 Zambia
|
 Zimbabwe
|
 Zöld-foki Köztársaság
|
| Afrikai területtel is rendelkező európai és ázsiai államok |
 Franciaország[3]
|
 Jemen[4]
|
 Portugália[5]
|
 Spanyolország[6]
|
| Függő területek |
 Francia déli és antarktiszi területek[7]
|
.svg){kind=small} Mayotte[8]
|
 Brit Indiai-óceáni terület[9]
|
 Szent Ilona[10]
|
| Nem elismert, de facto államok |
 Szomáliföld[11]
|
 Puntföld[11]
|
| Bizonytalan státuszú területek |
 Nyugat-Szahara[12]
|
A földrész elhatárolása[szerkesztés]
Afrika kontinentális határai általában a self szélével azonosak. Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán aljzata határolja. Csatlakozik még az Antarktiszi-lemezhez délen. A kontinens geológiai értelemben vett északnyugati határa az Atlasz-hegység déli lábainál van. Ez a térség azonban az alpi orogén fázis során teljesen hozzáforrt a lemezhez, ezért a lemezhatár jelenleg a Gibraltári-szoroson halad keresztül. Az Afrika-lemezhez tartozik az Appennini-félsziget, a Kárpát-medence északnyugati része és az Adriai-tengert keletről határoló Dinári-hegység keleti fele. Északkeleten az Arab-félsziget még félig-meddig az Afrika-lemezhez tartozik. Bár már megkezdte a leszakadást, a Vörös-tenger közepén kialakulóban van az óceáni árok és maga az Arábiai-lemez létrejött. Afrikához az összefüggő szárazföldön kívül csak Madagaszkár és a Kanári-szigetek tartozik.
Afrika a geológiailag nem túl távoli időben – nagyjából húszmillió éven belül – két további részre szakad majd a Kelet-afrikai árok mentén. A földrész a Pangea feldarabolódása idején alakult ki a mai formájában, de magába foglalja az őskratonok egyikét is, így a földtörténet folyamán a kontinens tulajdonképpen mindig is létezett.
Keletkezése és felszíne[szerkesztés]
Keletkezése[szerkesztés]
A kontinens alapját képező ősföldet a földkéreg megszilárdult darabjai alkotják. Kőzetanyaguk főleg a kristályos gránit. Ez az ősfölddarab feldarabolódott és megsüllyedt. Az óidőben és a középidőben a nagy részét elöntötte a tenger, és belőle 150 millió év alatt vastag, vízszintes üledékrétegek rakódtak le. Pl.: agyag, mészkő, homokkő. A terület (megemelkedése és tenger visszahúzódása után) vízszintes kőzetrétegekből álló táblás vidékké formálódott. Az újidő elején, a harmadidőszakban erőteljes kéregmozgások hatására a kontinens keleti és déli peremvidéke feldarabolódott. A vetődéses árkokban ma mély tavak sorakoznak. A törésvonalak mentén vulkáni tevékenység nyomán megolvadt kőzetanyag ömlött a felszínre, vulkáni hegyeket emelve, takarókat alkotva (pl.: Kilimandzsárócsoport, Teleki-vulkán). Ezek kőzetanyaga a bazalt. A harmadidőszakban emelkedett ki a kontinens egyetlen gyűrthegysége, az Atlasz, az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Ez a hegységrendszer az Afrikából kiinduló, Európán, majd Ázsián át főleg nyugati, keleti irányba húzódó, fiatal hegységekből álló óriási vonulat. A negyedidőszak elejére kialakult a kontinens mai arculata. Ezután csupán keskeny tengerparti síkságok képződtek. A szárazföld felszínét a külső erők munkája tovább alakította. A folyamat napjainkban is tart.
Felszíne[szerkesztés]
A kontinenst a tengerszint feletti magasság alapján Magas- és Alacsony-Afrikára osztják.
- Magas-Afrika a földrész keleti és délkeleti részét foglalja magába. Felszíne magasan fekvő medencékből és magasföldekből áll. A magasföldeket árokrendszerek tagolják és vulkáni kúpok teszik változatossá. A mai felszín kialakításában a vetődések (röghegységek, árkok) és az erózió játszott szerepet; a vulkáni tevékenység jelentősége kisebb. Ilyen tájak északkeletről dél felé haladva az Etióp-, a Kelet-afrikai- és a Dél-afrikai-magasföld. Magas táj a kontinens legfiatalabb hegysége, az Atlasz is. Északnyugaton húzódó vonulatai hosszanti völgyeket és fennsíkokat fognak közre.
- Alacsony-Afrikához változatos formakincsű tájak tartoznak. A Szahara kiterjedt táblás vidék, hatalmas sivatag, aminek területén hazánk kb. 90-szer férne el. A fő felszínformáló erő itt a hőmérséklet-változás és a szél. A nagy hőingás elaprózza a kőzeteket, így alakulnak ki a kősivatagok. A homokká kopott kőzettörmeléket a szél az egykori tavak kiszáradt medreiben dűnékbe rendezi. Csapadékos időszak emlékét őrzik az agyagsivatagok. Szudánban a kristályos gránittömbök többhelyütt szigethegyekként emelkednek ki környezetükből. Vannak még itt vulkáni kúpok, fiatal törmelékekkel fedett felszínek és magasföldek is. A Guineai-öböl partvidéke változó szélességű, termékeny alföld, ami a folyóvölgyekben mélyen benyúlik a magasabb tájak közé. A Kongó-medence központi része megsüllyedt; ezt minden oldalról meredek peremküszöbök határolják. Egyetlen természetes kijárója az Atlanti-óceán felé nyílik. Folyói és mellékfolyói a lépcsős felszín miatt zuhatagok sorozatával érik el a síkságot. Kalahári-medence a déli mérsékelt öv és a forró öv határán fekszik.
Földrajz[szerkesztés]
Földrajza rendkívül változatos, legmagasabb pontja a Kilimandzsáró, melynek magassága 5895 méter, ugyanakkor a Szahara sivatagos területe 90-szer nagyobb hazánkénál. Leghosszabb folyója a Nílus (6695 kilométer, egyben a Föld második leghosszabb folyója),[13] legnagyobb szigete pedig Madagaszkár. Színes növény- és állatvilágát számos nemzeti parkban védik.
Szigetek[szerkesztés]
Madagaszkár kivételével Afrika szigetei kis méretűek. Madagaszkár 595 ezer km²-es területével a Föld negyedik legnagyobb szigete, Grönland, Új-Guinea és Borneó után. Az Indiai-óceánban helyezkedik el, a kontinenstől délkeletre, amelytől a 400 km széles Mozambiki-csatorna választja el.[14] Madagaszkártól keletre található Mauritius és Réunion szigete. További szigetek: keleten Szokotra, a Guineai-öbölben São Tomé és Príncipe, nyugaton a Kanári-szigetek és a Zöld-foki-szigetek.
Hegységek és hegyek[szerkesztés]
Az öt legmagasabb afrikai hegység és legmagasabb csúcsaik:
| Hegység | Legmagasabb csúcs | Magasság | Állam |
| Kilimandzsáró | Kibo-hegy | 5895 m | Tanzánia |
| Kenya-hegy | Batian | 5199 m | Kenya |
| Rwenzori-hegység | Stanley-hegy | 5109 m | Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda |
| Etióp-magasföld | Ras Dashan | 4620 m | Etiópia |
| Virunga-hegység | Karisimbi | 4507 m | Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda |
A fentieken kívül az Atlasz hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.
Medencék és fennsíkok[szerkesztés]
| Medence | Állam | Medencéket elválasztó fennsík neve | Elválasztja |
|---|---|---|---|
| Csád-medence | Csád | Azande-fennsík | Kongó- és a Csád-medencét |
| Kongó-medence | Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Gabon, Egyenlítői-Guinea, Kongói Köztársaság | - | - |
| Kalahári-medence | Namíbia, Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Angola, Zambia, Zimbabwe | Lunda-fennsík | Kalahári- és a Kongó-medencét |
Vízrajz[szerkesztés]
A kontinens 31 %-a[15] lefolyástalan terület, amiről a víz nem jut el az óceánokba.
Folyók[szerkesztés]
A kontinens legtöbb folyója a sok csapadékú egyenlítői tájakon ered. A folyók, az óriásfolyamok a lépcsőzetes felszín miatt sok helyen zuhatagosak. Nemcsak a kontinens, hanem a Föld leghosszabb folyama is a Nílus. A Guineai-öbölbe ömlő Niger a kontinens második legbővizűbb folyama. A Zambézi hatalmas zuhataga 122 m magasból dübörögve zúdul le, ez a Viktória-vízesés. Fontos és természetileg is érdekes folyó még az Okavango. Az Egyenlítő mentén elterülő hatalmas medencét a Kongó vízrendszere hálózza be. Vízbőségét tekintve a Földünkön a második. Tölcsértorkolatát az apály-dagály mélyítette ki, amit tengerjárásnak nevezünk.
| Folyó | Hossz | Vízgyűjtő terület | Országok |
|---|---|---|---|
| Nílus | 6685 km | 3 400 000 km² | Egyiptom, Burundi, Ruanda, Tanzánia, Uganda, Szudán, Dél-Szudán |
| Kongó | 4700 km | 3 680 000 km² | Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Köztársaság |
| Niger | 4180 km | Guinea, Mali, Niger államok, Benin, Nigéria | |
| Zambézi | 2 574 km | 1 390 000 km² | Zambia, Angola, Zimbabwe, Mozambik |
| Oranje | 2100 km | 855 000 km² | Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia |
| Limpopo | 1 750 km | 415 000 km² | Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Zimbabwe, Mozambik |
| Okavango | 1600 km | 154 000 km² | Angola, Namíbia, Botswana |
Tavak[szerkesztés]
Afrika nemcsak folyókban, hanem tavakban is gazdag. A Kelet-Afrikai-árokrendszer keskeny, hosszú tavai közül a legnagyobb a Tanganyika-tó. A kontinens legnagyobb, a Föld (a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után) harmadik legnagyobb tava a 68 870 km² területű Viktória-tó. Ezt követi a Föld második legmélyebb tava, a Tanganyika-tó (32 893 km²) és a Malawi-tó (29 600 km²).
Vízgyűjtő területek[szerkesztés]
| Terület | Kapcsolódik |
|---|---|
| Atlasz vidéke | Földközi-tenger |
| Nílus | Földközi-tenger |
| Nyugati-Atlasz vidék | Atlanti-óceán |
| Szenegál – Gambia | Atlanti-óceán |
| Észak-Guinea | Atlanti-óceán |
| Dél-Guinea | Atlanti-óceán |
| Niger | Atlanti-óceán |
| Kuanza-Kunene | Atlanti-óceán |
| Zaire | Atlanti-óceán |
| Oranje | Atlanti-óceán |
| Nyugat-Fokföld | Atlanti-óceán |
| Kelet-Afrika | Indiai-óceán |
| Délkelet-Afrika | Indiai-óceán |
| Zambézi | Indiai-óceán |
| Kelet-Fokföld | Indiai-óceán |
| Madagaszkár | Indiai-óceán |
| Lefolyástalan terület |
|---|
| Szahara |
| A Vörös-tenger melléke |
| Csád-medence |
| Kelet-afrikai-árok |
| Délnyugat-Afrika |
Éghajlat[szerkesztés]
Afrika területének legnagyobb része a trópusi övezetben van. Ebből következik, hogy a legforróbb kontinens. Az Egyenlítő mentén egész évben nagy a felmelegedés. Ennek hatására a légtömegek felemelkednek, ezért alacsony légnyomású öv jön létre. A felmelegedő és észak-déli irányban szétáramló légtömegek a 30. szélességi kör mentén leszállnak. Itt magas a légnyomás. A két öv között, az eltérő légnyomás hatására a földszín közeli levegőrétegekben állandó légáramlás jön létre. A trópusi övezet jellemző szélrendszere a passzát. A passzátszél állandó szél, amely az Egyenlítőnél felemelkedő meleg levegő helyébe áramlik a térítők felől. A Föld tengely körüli forgása eredeti irányából kissé eltéríti, ezért az északi félgömb északkeleti, a déli félgömbön délkeleti passzátról beszélünk. A trópusi övezetben háromféle éghajlat alakult ki.
- Az egyenlítői éghajlaton állandóan magas a levegő hőmérséklete és páratartalma, kicsi a napi és évi hőingás. Egész évben sok a csapadék. Területén nagyon sűrű esőerdő nő. Az esőerdők talaja a gyenge termőképességű, humuszban szegény laterittalaj. Egyenlítői éghajlatú tájak Afrikában a Kongó-medence és a Guineai-öböl partvidéke.
- Az egyenlítőtől északra és délre távolodva, a szavanna éghajlaton a hőmérséklet még mindig magas. Két évszak váltja egymást, egy esős és egy száraz. A csapadék nyáron hull. A hőingás és szárazság a térítők erdős ligetes, majd füves szavanna. A szavannák talaja hasonló az őserdeihez, laterit talaj, de magasabb humusztartalommal. Ilyen tájak: Szudán, a Kelet-afrikai magasföld, a Kongó-medence északi és déli területei.
- A térítők környékén az állandó leszálló légmozgás miatt trópusi sivatagi éghajlat alakult ki. Ezeken a tájakon is magas a hőmérséklet. A nagy nappali felmelegedést azonban éjszaka erős kisugárzás, lehűlés követi. Ezért nagy a napi hőingás. A napsütéses órák száma magas, a páratartalom alacsony. A csapadékszegény területen a félsivatagokban csak olyan növények élnek meg, amelyek alkalmazkodtak az erős fényhez, forrásághoz, jól tűrik a szelet, a csapadékhiányt. Állandó növényi élet csak ott alakulhat ki, ahol természetesen vagy mesterségesen vizet tudnak nyerni. Ezek az oázisok. A sivatagos tájakon valódi talaj nem képződik. Ilyen tájak: északon a Szahara, délen a Kalahári.
Afrika Földközi-tengeri partvidéke és a kontinens déli pereme átmenetet képez a forró és a mérsékelt övezet között. Itt az éghajlat mediterrán. Itt közepes tápanyagtartalmú fahéjszínű talaj képződik.
Az éghajlati jellemzők azonban nemcsak az Egyenlítőtől északra és délre váltakoznak, hanem a magashegységekben függőleges irányban is. A Kilimandzsáró-csoport 5000 méter fölé magasodó csúcsait már örök hó fedi.
Növény- és állatvilág[szerkesztés]
Trópusi esőerdő[szerkesztés]
Az egyenlítő környékén a Kongó-medence, valamint a Guineai-öböl partvidékén, illetve Madagaszkár keleti tengerpartján található trópusi esőerdő. A Kongó-medence Amazónia után a Föld második legnagyobb esőerdeje. A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdők, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. A legjelentősebb növényei: a rotangpálma, amelyet elődeink nádpálcaként ismertek; a sztrofantusz, ami a bennszülött vadászok nyílmérgét adja. Értékes fafajta még: az ébenfa, a szantálfa és a kólafa. Az erdőben a fényviszonyokhoz igazodva több szint alakult ki: Első lombkoronaszint – magas, 50 m-ig nyúló óriásfák alkotják. Második lombkoronaszint – közepes termetű, 20–25 m-ig nyúló fák jellemzik. Harmadik lombkoronaszint – kis méretű fák bújnak meg. Cserjeszint – növényei a pálmák. Gyepszint – páfrányok élnek itt. Liánok szintje – kúszónövények. Epifiták szintje – fán lakó növények. A trópusi esőerdőt gazdag állatvilág jellemzi.Emlősei: emberszabású majmok (gorilla, csimpánzok), elefánt, orrszarvú, zsiráf, okapi, varacskos disznó, leopárd, bongó, majmok (például mandrill, drill).Madarai: papagájok, kongói páva. Hüllői: krokodil, kígyók, gyíkok. Rovarjai: hangyák, termeszek
Szavanna[szerkesztés]
A szavannának több fajtája megtalálható Afrikában, a csapadéknak megfelelően: nedves vagy magasfüves szavanna, száraz vagy alacsonyfüves szavanna, tüskés szavanna. A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld és lián nő az erdőben. A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusznád él. A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak. A szavanna jellemző növényei: a majomkenyérfa, az olajpálma és az elefántfű. Ez a terület a nagyvadak és a vadászok paradicsoma.
A szavanna emlősökben igen gazdag terület. Jellemzik az antilopfélék, zsiráfok, zebra félék, kafferbivalyok, orrszarvúk, elefántok, oroszlánok, leopárdok, sakálok, hiénák, vízilók, gepárdok, gnúk, méhészborzok. Madarai: a flamingók, struccok, keselyűk, kígyászkeselyűk.
Sivatag[szerkesztés]
A sivatag növényvilága igen szegény. Jellemző növényei a pozsgások. A sivatag állatvilága: rágcsálókból, tevékből, sivatagi rókákból, kígyókból, gyíkokból áll.
Mediterrán területek[szerkesztés]
A mediterrán tájakon jellemző növényzet a keménylombú erdő (örökzöld tölgyek, paratölgyek, olajfák). A különböző mediterrán tájakon élő fák:az Atlasz-vidéken: aleppóifenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, palatölgy, macchia, törpecserje. Fokföldön: babérlombú növényzet. Az állatok területenként változik. Az Atlasz-vidéket szarvas, vaddisznó és berbermakákó jellemzi.
Madagaszkár[szerkesztés]
A sziget nagyon régen elvált minden más kontinenstől. Indokolható álláspont szerint tulajdonképpen önálló kontinens. A nyugati, szárazabb oldalon trópusi lombhullató erdők honosak, a legszárazabb vidékeken félsivatagi tüskés bozótok. Itt a lakosság ritka, az erdőpusztulás nem olyan nagymérvű, mint keleten, de jelen van. Errefelé ma is honos az égetéses-irtásos földművelés. A lecsupaszított talajt az erózió veszélyezteti. Gyakran előfordul, hogy úgy lepusztul a talaj, hogy ott már semmiféle növényzet nem tud megkapaszkodni. A folyókba mosódott hordalék meg a folyók mentén élőknek okoz sok gondot: árvízveszélyt, a kikötők feltöltődését. Az élővilága egyedi. Nagyjából 10 000 növényfaj él a szigeten, 90% endemikus itt. Számos félmajomfajta honos, például a véznaujjú maki. További helyi állatfajták: tanrek, különböző cibetmacskák (elsősorban a kígyókra vadászó madagaszkári mungó), denevérek, boakígyók, leguánok, kaméleonok. Afrikai nagyvad és mérges kígyó nincs.
Nemzeti parkok[szerkesztés]
Afrika területén számos nemzeti park létesült az elmúlt évtizedekben. A szakemberek felismerték, hogy a természeti környezet sok helyen veszélyben van, ezért megóvása fontos feladat.
- Ghána nyugat-afrikai ország. Növényzete vidékről vidékre változik. A Kakum Nemzeti Park trópusi őserdejében a lombsátoron át 30 méter magasságban vezet Afrika egyetlen hidakkal kombinált függősétánya. A 350 méter hosszú sétány a talajszinten indul, majd lassan emelkedik 12 emeletnyi magasságba - így szinte alattunk terül el az esőerdő, madártávlatból szemlélhetjük annak élővilágát. A park egyik különlegessége a kuntanfa, melynek gyökerei a föld felett nőnek, így olyan, mintha gyökerestül kitépték volna.
- Namíbiában, az Okavango-folyó mentén terül el a Mahango Vadrezervátum: ártereket, papiruszmocsarakat, füves pusztákat foglal magába. Területén hatalmas majomkenyérfák nőnek. Elefántok, bivalyok, vízilovak, víziantilopok, impalák és számtalan madár talál itt menedéket. A park nevezetessége a csodálatos Popa-vízesés, ahol az Okavango 14 km-re át hatalmas sziklalépcsőkön zúdul alá.
- A kontinens egyik leghíresebb nemzeti parkja, a Tanzánia északi részén lévő Szerengeti rengeteg emlősfajnak, madárnak ad otthont. Az esős évszakban a gnúk csordái szétszóródnak a park déli részén, a dús füvű szavannán. Az esőzések elmúltával az állatok összegyűlnek, és megkezdik 800 km-es vándorútjukat a nyugati fás szavannák irányába, majd innen tovább észak felé. A hatalmas gnúcsapatokhoz csatlakoznak vándorlásaik során az antilopok, zebrák, elefántok, zsiráfok, nyomukban a ragadozók (oroszlánok, párducok) és a dögevők (sakálok, hiénák, keselyűk). Az esős időszak kezdetekor az állatok visszatérnek a füves szavannákra.
- Tanzánia nyugati részén, a Tanganyika-tó környékén van Mahale-hegyvidéki Nemzeti Park. A terület főleg csimpánzairól híres. Ebben a hegységben él Tanzánia legismertebb csimpánzcsapata, kb. ezer egyed. Életmódjukat a világ minden tájáról érkező tudósuk kutatják, és a látogatók is megfigyelhetik őket.
- A Dél-afrikai Köztársaságban található a híres Kruger Nemzeti Park, amely az „öt nagy” afrikai állatnak ad otthont (oroszlán, elefánt, kafferbivaly, rinocérosz, leopárd).[16]
Történelem[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
.jpg)
Annak ellenére, hogy a kontinens bőséges természeti erőforrásokkal rendelkezik, Afrika továbbra is a világ legszegényebb és legkevésbé fejlett országait foglalja magába, amely számos olyan ok következménye, amelyek magukban foglalják a korrupt hivatalnokokat és kormányokat, a sikertelen állami tervezést és vezetést, a nagy arányú írástudatlanságot és szakképzetlenséget, a politikai instabilitást, a gyakori törzsi és katonai konfliktusokat (a polgárháborúktól a gerillaháborúkon át a népirtásig) stb.[17]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Afrikában a nagy kiterjedésű sivatagok, esőerdők a mezőgazdasági termelést csak kis területen teszik lehetővé. A kontinens kb. 6%-át művelik meg, és ez foglalkoztatja a kereső lakosság több mint felét. A mezőgazdaság nem tud lépést tartani a lakosság számának gyors növekedésével, mert a földművelés és az állattenyésztés módszerei az évszázadok során alig változtak. Az egy lakosra jutó élelmiszer-mennyiség így évről évre állandóan csökken. Ezt jelentős népességnövekedés is okozza. A trópusi övezetben a növénytermesztés nincs évszakhoz kötve, hiszen mindig meleg van. Itt a csapadék évi mennyisége és eloszlása szabja meg, hogy mikor és mit termelnek.
Kétféle gazdálkodási mód jellemzi:
- az egymás mellett megtalálható kezdetleges kapás földművelés;
- a többnyire 1-1 növény (pl.: kakaó, kávé, tea, olajpálma, ...) termesztésére szakosodott ültetvényes gazdálkodás. Ez a helyi fogyasztásra, a lakosság ellátására kölest, kukoricát, maniókát, batátát termeszt. Ezek a termékek (kakaó, kávé, banán, tea, pálmaolaj és ananász) általában exportra kerülnek. Más termékek: a kókuszpálma, kaucsukfa, jamszgyökér, bors és a vanília.
A száraz szavannák és félsivatagok vidékén nomád pásztorkodás terjedt el. Az itt termesztett növények a földimogyoró, cukornád, kukorica, gyapot, cirok. Itt az állatok száma gazdagságot is jelent, az állomány észszerűtlen növelése egy-egy területen túllegeltetéshez vezet. Ennek következménye a gyeptakaró elpusztulása, a talaj kiszáradása, elpusztulása, végső soron az elsivatagosodás. Ez is szerepet játszott a Szahara déli határán húzódó (éhségövezetnek is emlegetett) Száhel-övezet kialakulásában. Erre a folyamatra példa lehet Nigéria. A korábban élelmiszert exportáló ország ma nagyszámú lakosságnak belső igényeit sem tudja kielégíteni.
A kontinens gyéren lakott területein az őserdő vagy szavanna egy részének felégetésével nyernek termőföldet. Ezt kezdetleges eszközökkel (ásóbot, kapa) fellazítják, Ha a talaj elgyomosodik, termőereje csökken, újabb termőterületeket vonnak művelés alá. Az itt termesztett növények a szőlő és a citrusfélék. A sivatagos öntözött területein termesztett növények a datolyapálma, gabona- és zöldségfélék és gyümölcsök.
Ipar[szerkesztés]
Az afrikai országok bányászata a fejlett világ megnövekedett szükségletei miatt felgyorsult. Az ásványkincsek felkutatása, kitermelése jórészt külföldi vállalatok irányításával történik. A bányák legnagyobb része kivitelre termel. A feldolgozóipar viszont a kontinensek közül itt a legfejletlenebb, és a lakosságnak csak kis részét foglalkoztatja. Afrika területe ásványkincsekben gazdag. A lelőhelyek feltárása és kiaknázása már a gyarmati időszakban megkezdődött. Egyes bányakincsek előfordulása világviszonyban is számottevő (pl.: kőolaj, földgáz, gyémánt, rézérc, bauxit, uránérc, arany, platina, és foszfát) Afrikában van a Föld vízenergia-készletének 25%-a, de a vízerőművek megépítése, működtetése még a jövő feladata közé tartozik. Ezek nagyon költséges beruházások, amelyek lassan térülnek meg. A kontinens országai függetlenné válásuk után sem tudtak megfelelően iparosodni. Fejletlen vagy teljesen hiányzik az ásványkincseket feldolgozó nehézipar, a korszerű ipari ágazatok kialakulásához pedig külföldi tőkére és piacokra (felvásárló partnerekre) lenne szükség. A lakosság alapvető közszükségletei cikkekkel való ellátásában a hagyományos kézműiparnak van fontos szerepe (közszükségleti cikk pl. a ruha, a cipő).
Afrika országainak többsége fejlődő ország csoportjába tartozik. A legfejlettebb gazdaságú ország Dél-afrikai Köztársaság.
| Ásványkincs | Bányásszák |
|---|---|
| gyémánt | Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság |
| arany | Dél-afrikai Köztársaság |
| platina | Dél-afrikai Köztársaság |
| réz | Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia |
| kobalt | Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia |
| mangán | Dél-afrikai Köztársaság, Gabon |
| urán | Namíbia, Niger, Dél-afrikai Köztársaság, Gabon |
| bauxit | Guineai Köztársaság |
| króm | Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe |
| foszfát | Dél-afrikai Köztársaság, Marokkó, Tunézia |
Országonként[szerkesztés]
Gazdasági adatok országonként, rendezhető táblázatban:
_per_capita_in_2017.png)
.png)
(a zöld a legmagasabb,
vörös a legalacsonyabb)
| Ország | Össz GDP (nominális) 2019 (milliárd US$)[18] |
GDP per fő 2019 (US$, PPP) |
Évi átlagos GDP (reál) növekedés 2010-2019 (%) |
HDI (2017)[19] |
|---|---|---|---|---|
| Algéria
|
169,3 | 11,729 | 2,6 | 0,754 |
| Angola
|
89,4 | 7,384 | 1,9 | 0,581 |
| Benin
|
14,4 | 3,423 | 5,1 | 0,515 |
| Botswana
|
18,5 | 17,949 | 4,3 | 0,712 |
| Burkina Faso
|
15,7 | 2,282 | 5,7 | 0,423 |
| Burundi
|
3,1 | 821 | 2,0 | 0,417 |
| Kamerun
|
38,9 | 3,856 | 4,6 | 0,556 |
| Közép-afrikai Köztársaság
|
2,3 | 985 | −1,8 | 0,367 |
| Csád
|
10,9 | 1,654 | 2,2 | 0,404 |
| Comore-szigetek
|
1,2 | 3,108 | 3,1 | 0,503 |
| Kongói Demokratikus Köztársaság
|
49,8 | 1,015 | 6,1 | 0,457 |
| Kongó
|
12,5 | 4,600 | −1,0 | 0,606 |
| Elefántcsontpart
|
58,6 | 5,327 | 6,7 | 0,492 |
| Dél-afrikai Köztársaság
|
351,4 | 12,962 | 1,5 | 0,699 |
| Dzsibuti
|
3,3 | 5,195 | 6,6 | 0,476 |
| Egyiptom
|
302,3 | 12,391 | 3,8 | 0,696 |
| Egyenlítői-Guinea
|
11,8 | 19,291 | −2,9 | 0,591 |
| Eritrea
|
2,0 | 1,836 | 3,4 | 0,440 |
| Etiópia
|
92,8 | 2,724 | 9,5 | 0,463 |
| Gabon
|
16,9 | 16,273 | 3,7 | 0,702 |
| Gambia
|
1,8 | 2,316 | 2,4 | 0,460 |
| Ghána
|
67,0 | 5,688 | 6,5 | 0,592 |
| Guinea
|
13,8 | 2,506 | 6,2 | 0,459 |
| Bissau-Guinea
|
1,4 | 2,429 | 3,8 | 0,455 |
| Kenya
|
95,4 | 4,985 | 5,6 | 0,590 |
| Lesotho
|
2,4 | 3,010 | 2,8 | 0,520 |
| Libéria
|
3,2 | 1,601 | 2,7 | 0,435 |
| Líbia
|
39,8 | 14,174 | −10,2 | 0,706 |
| Madagaszkár
|
14,1 | 1,720 | 3,4 | 0,519 |
| Malawi
|
7,7 | 1,004 | 3,8 | 0,477 |
| Mali
|
17,3 | 2,508 | 4,3 | 0,427 |
| Mauritánia
|
7,6 | 6,036 | 3,9 | 0,520 |
| Mauritius
|
14,0 | 23,819 | 3,6 | 0,790 |
| Mayotte (Franciao.)
|
3,1 [* 1][20] | 11,815 [* 2] | (N/A) | (N/A) |
| Marokkó
|
118,6 | 8,148 | 3,4 | 0,667 |
| Mozambik
|
15,2 | 1,302 | 5,4 | 0,437 |
| Namíbia
|
12,5 | 10,279 | 2,8 | 0,647 |
| Niger
|
12,9 | 1,276 | 5,9 | 0,354 |
| Nigéria
|
448,1 | 5,353 | 3,0 | 0,532 |
| Réunion (Franciao.)
|
22,0[21] | 25,639 [* 3] | 2,1[22] | 0,850 (2003)[23] |
| Ruanda
|
10,1 | 2,363 | 7,6 | 0,524 |
| São Tomé és Príncipe
|
0,4 | 4,141 | 3,9 | 0,589 |
| Szenegál
|
23,6 | 3,536 | 5,3 | 0,505 |
| Seychelle-szigetek
|
1,7 | 30,430 | 4,6 | 0,797 |
| Sierra Leone
|
4,2 | 1,778 | 4,4 | 0,419 |
| Szomália
|
4,9 | (N/A) | (N/A) | 0,364 (2008) |
| Szváziföld
|
4,6 | 9,245 | 2,4 | 0,588 |
| Dél-Szudán
|
4,9 | 862 | (N/A) | 0,388 |
| Szudán
|
33,4 | 4,140 | −1,6 | 0,502 |
| Tanzánia
|
60,8 | 2,841 | 6,7 | 0,538 |
| Togo
|
5,5 | 1,657 | 5,6 | 0,503 |
| Tunézia
|
38,8 | 11,125 | 1,8 | 0,735 |
| Uganda
|
36,5 | 2,646 | 5,2 | 0,516 |
| Zambia
|
24,2 | 3,526 | 4,3 | 0,588 |
| Zimbabwe
|
18,7 | 2,896 | 4,2 | 0,535 |
| Zöld-foki Köztársaság
|
2,0 | 7,471 | 2,9 | 0,654 |
Közlekedés[szerkesztés]
Vasút[szerkesztés]
Afrika vasúti közlekedése fejletlen. A vasútvonalakat még a gyarmati időkben a megszálló országok építették ki. Egyes helyeken a mai napig is gőzmozdonyok közlekednek, bár ez egyre kevésbé jellemző.
Légi[szerkesztés]
A legforgalmasabb repülőterek 2020-ban:[24][25][26]
| ország | repülőtér | IATA | ICAO | város | 2020 | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Egyiptom |
Kairói nemzetközi repülőtér | CAI | HECA | Kairó | 7,145,562 | |
| 2 | Dél-afrikai Köztársaság |
O.R. Tambo nemzetközi repülőtér | JNB | FAOR | Johannesburg | 6,839,670 | |
| 3 | Etiópia |
Bole nemzetközi repülőtér | ADD | HAAB | Addisz-Abeba | 6,000,000 | |
| 4 | Dél-afrikai Köztársaság |
Cape Town International Airport | CPT | FACT | Fokváros | 4,012,204 | |
| 5 | Nigéria |
Murtala Muhammed International Airport | LOS | DNMM | Lagos | 3,483,331 |
Vízi[szerkesztés]
2020-ban a kontinens legforgalmasabb konténerkikötői a marokkói Tanger-Med és az egyiptomi Port Szaíd voltak.[27]
Demográfia[szerkesztés]
.jpg)
Afrika becsült lélekszáma 2018. július elsején 1 287 920 000 fő volt.[1] A lakosság 45%-a 15 éven aluli, a népszaporulat folyamatosan növekszik. Igen magas a gyermekhalandóság, ezer megszületett gyerekből 162 nem éri meg az ötödik életévét (Magyarországon 11 fő). Afrika népességének jóval több mint 30%-a lakik városban, és ez az arány évente 3-4%-kal nő. A szegényebb részeken az emberek kevesebb mint napi 1 dollárból élnek. A világ fejlett részéhez képest magas az analfabéták száma - főleg az idősebb lakosság körében.
Népességének változása[szerkesztés]
A kontinens népessége 1950-től 2017-re mintegy 5,5-szörösére nőtt (Európáé csupán 1,4-szeresére). Afrika lélekszáma a 20. század közepén még kevesebb mint fele (kb. 42%-a) volt Európa lélekszámának; 2017-ben már több mint másfélszer nagyobb volt, mint Európáé.[28]
Népességének növekedése (millió fő)[29][30]
Legnépesebb országok[szerkesztés]
2020-ban Nigéria népessége meghaladja a 200 millió főt, és további három afrikai ország népessége meghaladja a 100 millió főt.
| No. | Ország | Népesség | Dátum | Forrás |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Nigéria |
206 000 000 | 2020 | Worldometers |
| 2 | Kongói Demokratikus Köztársaság |
102 000 000 | 2020 | National annual projection |
| 3 | Egyiptom |
101 000 000 | 2020 | National population clock |
| 4 | Etiópia |
101 000 000 | 2020 | National annual projection |
| 5 | Tanzánia |
60 000 000 | 2020 | Worldometers |
| 6 | Dél-afrikai Köztársaság |
59 000 000 | 2020 | Official estimate |
| 7 | Kenya |
54 000 000 | 2020 | Worldometers |
Legnépesebb agglomerációk[szerkesztés]
A legnépesebb agglomerációk: Kairó (Egyiptom), Lagos (Nigéria), Kinshasa (Kongó D.R.).
| No. | Város | Ország | Népesség | Forrás | Év | Felmérés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Kairó | Egyiptom |
20 500 000 | [31] | 2019 | becslés |
| 2 | Lagos | Nigéria |
13 900 000 | [32] | 2019 | becslés |
| 3 | Kinshasa | Kongói D.K. | 13 700 000 | [32] | 2019 | becslés |
| 4 | Luanda | Angola |
8 500 000 | [33] | 2020 | becslés |
| 5 | Kartúm | Szudán |
5 800 000 | [34] | 2020 | becslés |
Jellemzők[szerkesztés]
A Szaharától délre Afrika zömének az őslakói a fekete bőrűek (→ négerek). Jellemző külső tulajdonságaik: előreugró állcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajak, széles váll, sötét bőr, sötét, göndör haj. Egyik fő csoportjuk, a szudániak az Egyenlítőtől északra, míg a másik, a bantuk e sávtól délre élnek.
Kisebb népcsoportokat képeznek az apró termetű, őserdei élethez alkalmazkodott közép-afrikai vadászó-gyűjtögető pigmeusok és Kalahári-vidékén élő busmanok.
Az Észak-Afrikában élő arabok a fehér bőrű embercsoport tagjai. A kontinens mediterrán éghajlatú (északi és déli) tájaira európai bevándorlók telepedtek le. Ők kapcsolták be a kontinenst a világgazdaságba. A legtöbb fekete-afrikai országban ma is az egykori gyarmatosítók nyelve a hivatalos nyelv.
Afrikában a területéhez képest még viszonylag kevés ember él. A lakosság csaknem fele 15 éven aluli. Az átlagos népsűrűség alacsony, de vidékenként nagy eltérést mutat. A legsűrűbben lakott tája a Nílus völgye Egyiptomban (több mint 2000 fő/km²).[35][36] A tengerparti nagyvárosokban szintén sok ember él. Ugyanakkor a sivatagok, esőerdők, magashegységek szinte lakatlanok.
Az északi mediterrán partvidéket elhagyva, a pusztákban még lehet látni szétszórtan álló, lapos sátrakat. Ezekben élnek (éltek) a beduinok. A „bed” szó nomád pásztort jelent. Kb. 3000 évvel ezelőtt még tevéket tenyésztettek Arábiában. Itt Afrikában egy-egy oázis közelében verték fel sátraikat. A sivatagi kereskedelem fellendülése után karavánutakat kezdtek „ellenőrizni”. Portyázó csapataik rajtaütöttek a karavánokon (ezt a hadműveletet nevezték „ghaz” vának, és ebből származik a razzia fogalma). Sokan közülük még ma is pásztorkodással foglalkoznak, tevét kecskét juhokat tenyésztenek. Amikor a sztyepp kizöldül, délebbre húzódnak a sivatagba. A nyári szárazság idején visszatérnek a kultúrterületek közelébe. Országhatárokat nem ismernek, szabadon vándorolnak családjaikkal, állataikkal.
A Szahara belsejében élnek a tuaregek. Sokáig a sivatag kalózaiként tartották számon őket. Ma tevéikkel sót és élelmet szállítanak a délebbi tájak nomád néger törzseinek. kék embereknek nevezik őket. A férfiak kék színű, tógaszerű vászonöltözéket viselnek.Fejüket fekete vászonkendővel tekerik körül, csak a szem vonala marad szabad. A férfiúság jele is a kendő, a fiúk 15–20 éves koruktól viselhetik.
Tanzániában és Kenyában élnek a maszájok. Valamikor ők voltak a kontinens egyik legharciasabb népe, rettegésben tartották a szomszédos törzseket. Ma ők a legjobb vadnyomozók. A férfiak magasak, vállasak. Hajukat apró fonatokba fonják, gyöngyökkel díszítik. Öltözetük egyszerű színes lepel, a vállukon összefogva. Sarujuk állatbőrből készül. Fegyverzetük a hosszú, lapos lándzsa, övükön bőrtokban nyilakat, tőrt viselnek. A maszáj nők kopaszok. Fülcimpájuk megnyúlt, mert fülüket különböző nagyságú és súlyú karikákkal aggatják tele. Nyakukon gyöngyfüzér gallért viselnek. Karjukat drótspirál díszíti.
A kontinens településformái a gazdálkodási típushoz, az éghajlati adottságokhoz igazodtak. A félsivatagok, száraz puszták nomád népei mozgékony hajlékokat, változtatható szállásokat készítenek. Ezek a sátrak védenek napközben az erős napsütéstől, a porfelhőktől, gyorsan felállíthatók, szétszedhetők és szállíthatók. Afrika lakosságának jelentős része falvakban él. A falvak gyakran sövénnyel körülkerített csoportos települések, melynek építőanyaga a természeti környezetből származik, és a gazdálkodási módot tükrözi: pl.: a berberek barlanglakásai, a szavannavidékeken élők pálmakunyhói vagy favázas, agyaggal tapasztott állandó épületei, az arabok lapos tetős, fehér kőházai.
A városok a tengerpartokon, bányavidékeken, a magasföldeken jöttek létre. Növekedésüket az utóbbi évtizedekben felgyorsította a falvak túlnépesedése és az elvándorlás. Az óriásivá duzzadt nagyvárosokban a bevándorolt népesség törzsek szerint elkülönülve, sok esetben az alapvető szolgáltatásokat is nélkülöző nyomornegyedekben él.
A kontinens országai szegénységük ellenére az utóbbi évtizedekben sokat fejlődtek. Nőtt az átlagos életkor, csökkent a csecsemőhalandóság. Ugyanakkor a törzsi és családi kötelékek szétszakadtak. A vidékek elszegényedtek. A munkanélküli fiatalok nagy része a városokban keres munkát.
Fekete-Afrikában a gondokat fokozza az AIDS rohamos terjedése is. Egyes területeken ez a lakosság 20%-át érinti, beleszámítva a gyerekeket is. Fekete-Afrika országai gazdagsági nehézségekkel is küzdenek, eladósodtak. Külföldön értékesített termékeik bevételéből jelentős részt kell adósságaik törlesztéseik fordítani.
Vallás[szerkesztés]
A vallás fontos szerepet játszik az afrikaiak életében. A lakosság legnagyobb része vallásilag az ábrahámi vallások híve, illetve egyes országokban még mindig jelentős a bennszülött törzsi vallások követője. Észak-Afrikában az iszlám az uralkodó vallás, míg a Száhil övezettől délre, Fekete-Afrika nagyobb részén a kereszténység. Sok csoport mutat szinkretizmust, így jöttek létre a történelmi keresztény egyházaktól elszakadó Afrikai Intézményesült Egyházak.
Kultúra[szerkesztés]
Afrika társadalmai változatosak, megtalálható itt az ősközösség, de a rabszolgaság, a feudalizmus, a kapitalizmus, a szocializmus, és a posztmodern társadalom csírája is. Ez mind tükröződik a kultúrában. A fejlődést hátráltatják egyes elmaradott hiedelmek.[37]
Fekete-Afrika nem a filharmonikusairól és a színházairól híres. Az igazi szórakozást itt az utca jelenti. Az utca az a képzeletbeli színpad, amelyen minden járókelő szereplő is egyben. Az állandóan változásban levő élet színdarabja van műsoron. Állandó a jövés-menés, és az utca történéseiről sem akar lemaradni senki. Ez a hatalmas szappanopera. Az asszonyok az utcán főznek, festik a kelmét, az autentikus afrikai szövetet, melyből hagyományos viseletük készül. Sok asszony a fején hordja az eladásra szánt portékáját, miközben folyamatosan az utcát járja. Az egész utca egy nagy, színes forgatag.
A családok kiterjedtek, nem három-négy személyből, hanem akár harminc-negyven-ötven főből állnak. Az afrikai ember szemében az életnek a közösség ad értelmet. Az afrikai kultúra a „mi” kultúrája, szemben az európai „én” kultúrájával. Az emberek élete a nagycsaládban válik teljessé, ahol mindent megosztanak. Ami az enyém, az a tied is, ami a tied, az az enyém is, ha egy nagycsaládhoz tartozunk.
A nagycsalád ugyanakkor nemcsak a vér szerinti rokonokat foglalja magában, hanem a közeli barátokat és a munkatársakat is. Így például a külföldiek is belekerülhetnek ebbe a családba, ha felvállalják a nagycsaládhoz való tartozásból eredő kötelezettségeket.[38]
Errefelé nem divat megsérteni a másikat vagy dehonesztáló kijelentést tenni valakire. Itt elég, ha huzamosabb ideig nem tesznek pozitív gesztust egymás felé és ebből tudják, hogy valami baj történt, rendezni kell a nézeteltérést. Ugyanakkor a társadalmat átszövi a korrupció, a lopás és nyerészkedés.[39]
A kultúrát bővebben lásd az egyes országoknál.
Művészet[szerkesztés]
Zene[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
Az idegenforgalom fontos gazdasági ágazat számos afrikai ország számára. A kontinensre irányuló turizmus is növekszik, de ennek ellenére világviszonylatban még igen csekély értéket mutat: 2013-ban az afrikai turizmus a világturizmus csak 4% -át tette ki.[40]
A kontinens legfőbb turisztikai célpontjai a 2010-es években: Marokkó, Egyiptom, Dél-Afrika, Tunézia és Zimbabwe.[41]
A gízai nagy Szfinx és egy piramis, Egyiptom 
Kruger Nemzeti Park Dél-Afrikában. 
El Djem amfiteátriuma, Tunézia 
Viktória-vízesés, Zimbabwe-Zambia.
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Population of Africa (worldometers.info)
- ↑ a b c 7 Continents of the World - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
- ↑ Európai állam, a területének afrikai része:
Réunion.
- ↑ Ázsiai állam, a területének afrikai része: Socotra-szigetek.
- ↑ Európai állam, a területének afrikai része:
Madeira-szigetek.
- ↑ Európai állam, a területének afrikai része:
Ceuta, 
|-
| Kanári-szigetek és 
Melilla.
- ↑ Bassas da India, Europa-sziget, Glorioso-szigetek, Juan de Nova-sziget, Tromelin-sziget
- ↑ Franciaország társult tengerentúli területe.
- ↑ Brit külbirtok.
- ↑ Brit külbirtok, hozzá tartozik még Ascension és Tristan da Cunha.
- ↑ a b Nemzetközi jogilag nem elismert, de facto létező állam.
- ↑ Bizonytalan státuszú terület, 43 ország független államnak ismeri el.
- ↑ http://hvg.hu/tudomany/20070706_amazonas_nilus_leghosszabb_folyo
- ↑ Afrika földrajzi térképe
- ↑ Navigátor Világatlasz – (3) Afrika I. (9. o.), Kossuth Kiadó, Budapest, 2011. ISBN 978-963-09-6630-6
- ↑ Dél-Afrika szafari - Kruger Nemzeti Park | OTP TRAVEL Utazási Iroda (magyar nyelven). www.otptravel.hu. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
- ↑ Sandbrook, Richard (1985) The Politics of Africa's Economic Stagnation, Cambridge University Press.
- ↑ World Economic Outlook Database, Octobre 2020. IMF. (Hozzáférés: 2020. november 2.)
- ↑ Source Archiválva 2011. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben., 2005
- ↑ Eurostat: Gross domestic product (GDP) at current market prices by NUTS 2 regions. (Hozzáférés: 2020. november 2.)
- ↑ CEROM: Comptes économiques rapides de La Réunion en 2019 (francia nyelven). (Hozzáférés: 2020. november 2.)
- ↑ INSEE: Figure 1 – Le PIB progresse de 2,2 % en volume en 2019 (francia nyelven). (Hozzáférés: 2020. november 2.)
- ↑ ... dévoile ses propositions locales. "Enfin !", 2006. december 1.
- ↑ https://www.airports.co.za/Documents/JNB_passenger_movements_April2021.pdf
- ↑ https://businessday.ng/aviation/article/nigerian-airports-record-46-passenger-decline-in-2020/
- ↑ Archivált másolat. [2021. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
- ↑ https://www.worldshipping.org/top-50-ports
- ↑ Élet-halál verseny: népességrobbanás Afrikában, leépülés Európában Archiválva 2018. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hvg.hu, 2018-07-14. Hozzáférés: 2018-07-14.)
- ↑ World Population Prospects: The 2010 Revision. (angol nyelven). esa.un.org. United Nations, Department of Economic and Social Affairs. [2014. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 6.)
- ↑ Population of Africa (2020) - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
- ↑ Africa :: Egypt — The World Factbook - Central Intelligence Agency. www.cia.gov. [2016. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
- ↑ a b CIA World Factbook
- ↑ Angola: Administrative Division (Provinces and Municipalities) - Population Statistics, Charts and Map. www.citypopulation.de. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
- ↑ Khartoum, Sudan Population (2020) - Population Stat. populationstat.com. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
- ↑ https://www.britannica.com/place/Egypt/Demographic-trends
- ↑ Országismertető - Egyiptom
- ↑ Veszélyeztetett albínók Afrikában
- ↑ Szilvási József: Üzenet Ruandából, 2003.
- ↑ Mihálffy Balázs: Mosoly a pokolból (Bosznia frontjaitól az afrikai bányákig), 2014.
- ↑ Bazzara, Aurélie: Tourisme : les pays africains les plus visités (francia nyelven). Le Point, 2016. április 3. (Hozzáférés: 2020. december 10.)
- ↑ All News (francia nyelven). Banque africaine de développement - Bâtir aujourd'hui, une meilleure Afrique demain. (Hozzáférés: 2020. december 10.)
Források[szerkesztés]
- Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463-006-5
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
- Gyimesi György: Bedrótozott Afrika (TerraPrint, Budapest, 2003) ISBN 963-9186-47-3
- Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)
- A kontinensek földrajz - János Ilona, Dr. Kovács Lászlóné, Dr. Mészáros Rezsőné, Vízvári Alberné (Mozaik Kiadó 2001)
- Bokor József (szerk.). Afrika, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk[szerkesztés]
- Fotók Afrikáról
- Hírek Afrikából Kitekintő
- Az afrikai kontinensen tevékenykedő civil szervezetek elemzésének lehetőségei
- Leszerelési, demobilizációs és a civil életbe való visszaillesztési programok Afrikában[halott link]
- Harc az afrikai olajért, Kína gazdasági térnyerése a fekete kontinensen
- Új trend az afrikai békefenntartásban
- Fenntartható Afrika
- Besenyő János: A francia Afrika-politika változása
- Magyar békefenntartók Afrikában
- A modern Willy Fog az afrikai kontinensen - Erdősi Ferenc Afrika közlekedése című könyvéről
- A francia Afrika-politika változása
- Besenyő János: Az ENSZ nyugat-szaharai missziójának tapasztalatai
- Besenyő János: Western Sahara (angol)
- Magyar Békefenntartók Afrikában
- János Besenyő, Ph.D. & Ádám Mayer - Boko Haram in Context: The Terrorist Organizations's Roots in Nigeria's Social History
|
