1897
| 1897 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1897 |
| Ab urbe condita | 2650 |
| Bahái naptár | 53 – 54 |
| Berber naptár | 2847 |
| Bizánci naptár | 7405 – 7406 |
| Buddhista naptár | 2441 |
| Burmai naptár | 1259 |
| Dzsucse-naptár | -14 |
| Etióp naptár | 1889 – 1890 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1952 – 1953 |
| Shaka Samvat | 1819 – 1820 |
| Kali-juga | 4998 – 4999 |
| Holocén naptár | 11897 |
| Iráni naptár | 1275 – 1276 |
| Japán naptár | 2557 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4593–4594 |
| Kopt naptár | 1613 – 1614 |
| Koreai naptár | 4230 |
| Muszlim naptár | 1314 – 1315 |
| Örmény naptár |
1346 ԹՎ ՌՅԽԶ |
| Thai szoláris naptár | 2440 |
| Zsidó naptár | 5657 – 5658 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek
Évek: 1892 – 1893 – 1894 – 1895 – 1896 – 1897 – 1898 – 1899 – 1900 – 1901 – 1902
Események[forrásszöveg szerkesztése]
Határozott dátumú események[forrásszöveg szerkesztése]
- június 6. – II. Vilmos német császár Alfred von Tirpitz tengernagyot nevezi ki – a távozó Friedrich von Hollmann helyett – a német Birodalmi Tengerészeti Hivatal (Reichsmarineamt) élére.[1]
- július 10. – Megindul a miskolci villamosközlekedés, a mai 1-es villamos vonalán.
- július 24. – A világon elsőként Tatán, este fél kilenckor, 21 helyen gyulladnak fel utcai acetilénlámpák.
- augusztus 29–31. – A Herzl Tivadar által Bázelben összehívott első cionista kongresszuson meghirdetik a palesztinai zsidó otthon létrehozását.[2]
- szeptember 12. – A Saragarhi csata a mai Pakisztán területén indiai szikh katonák és afgán felkelők között.
- október 28. – Muraszombatban megalakul a Vendvidéki Közművelődési Egyesület, amely a magyarosítást akarja kipropagálni a magyarországi szlovének körében.
- november 12. – Befejezik az Ungdomshuset építését.
Határozatlan dátumú események[forrásszöveg szerkesztése]
- az év folyamán –
- A Klondike-i aranyláz kitörése.
- Edmundo de Barros brazil katonatiszt javasolja, hogy az Iguazú-vízesés körül hozzanak létre nemzeti parkot. (Némi határmódosítás után Brazília és Argentína két különálló nemzeti parkot létesített; mindkettőt azzal a céllal, hogy megőrizzék a vízesés térségének növényzetét, állatvilágát és természeti szépségét.).[3]
- Elkészül Jan Styka lengyel festőművész vezetésével az Erdélyi körkép című panorámakép, mely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc számára állított emléket.
Az év témái[forrásszöveg szerkesztése]
Államok vezetőinek listája 1897-ben[forrásszöveg szerkesztése]
1897 a filmművészetben[forrásszöveg szerkesztése]
- március 22. – Georges Méliès filmműtermet nyit Párizs mellett. A 6 méter magas üvegtetejű teremben teljesen felszerelt színpadi berendezés található.
- április 22. – Párizsban Léon Gaumont fényképész filmgyártásba kezd.
1897 az irodalomban[forrásszöveg szerkesztése]
1897 a zenében[forrásszöveg szerkesztése]
1897 a tudományban[forrásszöveg szerkesztése]
1897 a vasúti közlekedésben[forrásszöveg szerkesztése]
1897 a sportban[forrásszöveg szerkesztése]
Születések[forrásszöveg szerkesztése]
- január 6.
- Szálasi Ferenc, hungarista politikus, nemzetvezető († 1946)
- Veres Péter, író, politikus († 1970)
- január 14. – Hasso von Manteuffel német katonatiszt a második világháborúban, utána pedig liberális politikus Nyugat-Németországban († 1978)
- január 18. – Friss Antal, gordonkaművész († 1973)
- február 4. – V. Ijaszu etióp császár, II. Menelik etióp császár unokája († 1935)
- február 18. – Ivan Milev, bolgár festőművész († 1927)
- március 2. – Prohászka Lajos a kultúrfilozófia és a neveléstudomány művelője († 1963)
- március 8. – Herbert Otto Gille a Német Hadsereg tábornoka volt és birtokosa a Német Vaskereszt Tölgyfalombokkal, Kardokkal és Gyémántokkal ékesített Lovagkeresztjének, ezzel ő volt a Waffen-SS legmagasabb kitüntetésével rendelkező embere († 1966)
- március 15. – Nagy Lajos régész, művészettörténész, muzeológus, az MTA tagja († 1946)
- március 23. – Hamvas Béla író († 1968)
- április 10. – Eric Knight, angol író († 1943)
- április 23. – Lucius D. Clay az amerikai hadsereg tábornoka, 1947 és 1949 között Németország amerikai megszállási övezetének katonai kormányzója († 1978)
- április 24. – Kósa György, zeneszerző († 1984)
- április 28. – Tihanyi Kálmán, fizikus († 1947)
- május 10. – Guttmann Márta hárfaművész († 1981)
- június 7. – Vaszary Gábor, író, újságíró († 1985)
- június 13. – Paavo Nurmi, finn futó († 1973)
- június 14. – Oskar Rudolf Kuehnel (Kühnel) magyar származású lengyel katonatiszt, a katyńi vérengzés áldozata († 1940)
- június 21. – Molnár Farkas, magyar építész, festő és grafikus. Az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója († 1945)
- július 17. – Végh Dezső, grafikus, festő († 1972)
- július 24. - Amelia Earhart, a repülés amerikai származású női úttörője († 1937)
- augusztus 20. – Ascher Oszkár, magyar színész, előadóművész, színészpedagógus, színházigazgató († 1965)
- szeptember 24.
- Pap Károly, író († 1945)
- Sinka István, író, költő († 1969)
- szeptember 25.
- Joachim József, festőművész, szobrász († 1954)
- William Faulkner, amerikai költő, regényíró († 1962)
- szeptember 26. – VI. Pál pápa, eredeti nevén: Giovanni Battista Montini († 1978)
- október 2. – François Claessens, olimpiai ezüstérmes belga tornász († 1971)
- október 15. – Bóna Kovács Károly, szobrász, festő, művésztanár († 1970)
- október 29. – Joseph Goebbels, a III. Birodalom népnevelési-, kulturális- és propagandaminisztere († 1945)
- november 9. – Ronald Norrish, brit kémikus, († 1978)
- november 18.
- Haraszti Sándor, magyar újságíró, politikus († 1982)
- Lord Patrick Maynard Stuart Blackett, Fizikai Nobel-díjas angol fizikus († 1974)
- december 1. – Mészáros Ferenc természetgyógyász († 1972)
- december 13. – Donogán István, atléta, diszkoszvető († 1966)
- december 14. – Kurt Schuschnigg, volt osztrák szövetségi kancellár († 1977)
Halálozások[forrásszöveg szerkesztése]
- január 13. – Schwarz Dávid a merev rendszerű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója (* 1850)
- január 17. – Vajda János magyar költő (* 1827)
- február 28. – Torma Károly, magyar régész, országgyűlési képviselő, az MTA tagja (* 1829)
- március 4. – Martin Lajos matematikus, feltaláló (* 1827)
- április 5. – Oszmán pasa török katonai vezető, aki Plevna ostromakor szerzett világhírnevet azzal, hogy egy viszonylag kis sereg élén csaknem öt hónapig sikerrel tartotta fel a sokkal nagyobb egyesült orosz-román hadsereget (* 1832)
- április 8. – Leövey Klára, pedagógus, író, újságíró (* 1821)
- május 12. – Minna Canth finn író, költő (* 1844)
- június 24. – Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja (* 1800)
- július 22. – Jakab Elek történész, művelődéstörténész, levéltáros, jogász, akadémikus (* 1820)
- július 30. – Ráth Károly ügyvéd, Budapest első főpolgármestere (* 1821)
- augusztus 31. – Szikszai Lajos, Szilágy vármegye alispánja, 1848-as forradalmár és szabadságharcos, politikus (* 1825)
- szeptember 1. – Schneider Antal orvos, honvéd ezredes (* 1817)
- szeptember 9. – Pulszky Ferenc politikus, régész, műgyűjtő (* 1814)
- szeptember 16. – Kondor Gusztáv csillagász, matematikus, az MTA tagja (* 1825)
- november 7. – Divald Károly magyar fényképész, a magyar fényképészet úttörője (* 1830)
- december 22. – Pálffy Albert ügyvéd, lapszerkesztő, író, politikus, az MTA tagja (* 1820)
- december 27. – Görgey Kornél honvéd alezredes (* 1819)
Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Krámli Mihály: A Skagerrak-misszió. Osztrák–magyar haditengerészeti jelentés az 1916. május 31–június 1-jei skagerraki csata német tapasztalatairól. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 129. évf., 2016/4. (2016. december) sz., 1026. o., ISSN 0017-6540
- ↑ Keresztes Imre: A béke poraira. In.: HVG. 2017/22. szám, 45. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 12. köt., HER–IMP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6806-5, 382. oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz 1897 témájú médiaállományokat.