B
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Latin ábécé |
---|
A · B · C · D |
A B a latin ábécé második, a magyar ábécé harmadik betűje.
Karakterkódolás[forrásszöveg szerkesztése]
Karakterkészlet | Kisbetű (b) | Nagybetű (B) |
ASCII | 98 | 66 |
bináris ASCII | 01100010 | 01000010 |
EBCDIC | 130 | 194 |
bináris EBCDIC | 10000010 | 11000010 |
Unicode | U+0062 | U+0042 |
HTML/XML | b | B |
Jelentései[forrásszöveg szerkesztése]
Biokémia[forrásszöveg szerkesztése]
- B: a DNS bázisainak általános jelölése
Fizika[forrásszöveg szerkesztése]
- B: a mágneses indukció jele
Kémia[forrásszöveg szerkesztése]
- B: oldatoknál az oldott anyag jele
Logika[forrásszöveg szerkesztése]
- B: az állítmány, míg A az alany
Számítástechnika[forrásszöveg szerkesztése]
- B: a bájt jele
- b: a bit jele
- B: az RGB színkódnál a blue, azaz a kék rövidítése
<b></b>
: HTML-ben a félkövér szöveg kezdete és vége
Zene[forrásszöveg szerkesztése]
- b: egy hang fél hanggal való leszállítására szolgáló módosító jel (♭)
- B: a kromatikus hangsor A és H hangja közötti, a H-nak egy félhanggal való leszállításával keletkező hang
- b: a basso (basszus) rövidítése
Egyéb[forrásszöveg szerkesztése]
- b: a bal rövidítése
- B: Nemzetközi autójelként Belgium jele
- B latin betűre írható át a rovásjel