Katar
| Katari Állam | |||
| Davlat Katar دولة قطر (arabul) | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: asz-Szalám al-Amíri | |||
 | |||
| Fővárosa | Doha | ||
| é. sz. 25° 17′ 12″, k. h. 51° 32′ 00″ | |||
| Államforma | monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Emír | Tamím bin Hamád[1] | ||
| Miniszterelnök | Khalid bin Khalifa bin Abdul Aziz Al Thani | ||
| Hivatalos nyelv | arab | ||
| Beszélt nyelvek | angol | ||
| Függetlenség | Egyesült Királyságtól | ||
| Függetlenség kikiáltása | 1971. szeptember 1. | ||
| Függetlenség elismerése | 1971. szeptember 3. | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 2 639 211 fő (2017)[2] +/- | ||
| Becsült | 2,8 millió[3] fő (2020) | ||
| Népsűrűség | 248 fő/km²[5] | ||
| Főbb etnikumok | arab, indiai, filippínó stb. | ||
| Vallások | iszlám, hinduizmus, kereszténység | ||
| GDP | 2018-as becslés | ||
| Összes | 183,807 milliárd USD[6] (56.) PPP: 357,338 milliárd USD | ||
| Egy főre jutó | (6.) | ||
| HDI (2018) | 0,856[7] (37.) – magas | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11 437 km² | ||
| Rangsorban | 158. | ||
| Víz | 0,8% | ||
| Időzóna | AST (UTC+3) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
katari riál (QAR) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | Q | ||
| Hívószám | +974 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .qa | ||
| Villamos hálózat | 240 V/50 Hz | ||
| Elektromos csatlakozó | D és G típus | ||
| Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Katari Állam témájú médiaállományokat. | |||
Katar (arabul قطر IPA: [ˈqɑtˁɑr]; hivatalosan Katari Állam,[8] arabul دولة قطر, Davlat Katar) egy közel-keleti arab emírség a Perzsa-öbölbe nyúló Katari-félszigeten. Területe Magyarországénak kb. a kilencede.
A volt brit protektorátus 1971 óta független. A világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével rendelkezik, és gazdaságában nagyszámú külföldi munkavállalót alkalmaz. Olajvagyona megalapozta az ország lakóinak magas életszínvonalát.[9]
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Az Arab-félszigetről a Perzsa-öbölbe nyúló Katar-félszigeten fekvő ország enyhén felboltozódó mészkőrétegekből álló sivatagos alföld. A felszínt délkeleten szélfútta homokdűnék, a korallzátonyokkal övezett partok mentén sós-agyagos mélyedések tagolják. Legmagasabb pontja: Qurayn Aba al Bawl, 105 méter.
Vízrajz[szerkesztés]
Nincs jelentősebb állandó vízfolyás, vagy édesvizű tó.
Éghajlat[szerkesztés]
Éghajlata sivatagi, nagyon enyhe téllel és nagyon forró nyarakkal. Kicsi és zömmel sík területe lévén az egész országban egységes az éghajlat.
Alapvetően két fő évszak létezik: egy hűvösebb évszak decembertől februárig, és egy forró évszak áprilistól októberig. Utóbbiban ezen belül megkülönböztethetünk egy nagyon forró időszakot májustól október közepéig. Március és november átmeneti, meleg hónapok.[10]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 21,7 | 23,0 | 26,8 | 31,9 | 38,2 | 41,2 | 41,5 | 40,7 | 38,6 | 35,2 | 29,5 | 24,1 | 32,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 12,8 | 13,7 | 16,7 | 20,6 | 25,0 | 27,7 | 29,1 | 28,9 | 26,5 | 23,4 | 19,5 | 15,0 | 21,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 13 | 17 | 16 | 8 | 3 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 3 | 12 | 73 |
| Havi napsütéses órák száma | 244 | 224 | 242 | 273 | 325 | 342 | 325 | 328 | 306 | 303 | 276 | 241 | 3429 |
| Forrás: http://weatherspark.com | |||||||||||||
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Az állam területe sivatag. A partok előtt mangrovemocsarak találhatók, figyelemre méltó madárvilággal.
Történelem[szerkesztés]
.jpg)
A perzsa és görög fennhatóság után az 1. században arab törzsek vették birtokba a vidéket. 528-ban az Arab Kalifátus része lett, de mivel távol esett a birodalom nagy központjaitól, időről időre vallási reformátorok vagy önállóságra törő emírek kezébe került. A törökök 1536-ban foglalták el, és fennhatóságuk alatt maradt egészen 1868-ig, az angolok megjelenéséig. A Katari Emírséget 1868. szeptember 12-én kiáltották ki. Az ország 1916-ban brit védnökség lett, az uralkodó emír csak formálisan gyakorolta hatalmát. Amikor az angolok bejelentették, hogy 1971-ben kivonulnak a Perzsa-öböl térségéből, a part menti területek uralkodói egy föderáció létrehozását határozták el, amely meg is alakult (napjainkban Egyesült Arab Emírségek), de Katar és Bahrein sem csatlakozott hozzá. Katar 1971. szeptember 3-án kikiáltotta függetlenségét.
1995-ben az emír fia megdöntötte apja hatalmát, és jelentős reformokat vezetett be. Az 1999-es első ízben megtartott választásokon nők is részt vehettek. 2003-ban itt volt az Irak elleni amerikai támadás főhadiszállása.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Az állam de facto abszolút monarchia, ahol a a katari emír államfő és kormányfő is. 2003. évi népszavazás alapján alkotmányos monarchiának kellene lennie, választott törvényhozással, de a választásokat 2013 óta folyamatosan visszaszorítják.[11]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
A saría törvény a katari jogszabályok fő forrása.[12][13]
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
- Al Shamal
- Al Khor
- Al-Shahaniya
- Umm Salal
- Al Daayen
- Ad-Dawhah
- Al Rayyan
- Al Wakrah
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
A népesség száma Katarban az évszaktól függően jelentősen ingadozik, mivel az ország nagyban támaszkodik a külföldiek munkájára. 2017 elején Katar teljes népessége 2,6 millió volt, de népességének döntő többségét a külföldiek tették ki. Ekkor (2017) a népességének csak 313 ezer fő (12 %-a) volt katari állampolgár, míg a fennmaradó 2,3 millió (88 %) emigráns volt.[14] A legtöbb külföldi munkást a dél-ázsiai országok adják.[14] A férfimunkások beáramlása az országba felborította a nemek arányát és 2020-as becslés alapján a nők a népesség kb. negyedét teszik csak ki.[15]
Népességének változása[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Legnépesebb települések[szerkesztés]
.jpg)
Nyelvi megoszlás[szerkesztés]
Az országban a hivatalos nyelv az arab és a katari arab a helyi nyelvjárás. Széles körben beszélt nyelv még az angol is, és gyakran használják második nyelvként.[16] Ezeken kívül a bevándorlók és vendégmunkások egymás között számos más nyelven beszélnek.
2012-ben Katar új társult tagként csatlakozott a frankofón országok (OIF) szervezetéhez.[17]
Etnikai megoszlás[szerkesztés]
A lakosság etnikai összetétele 2015-ös adatok alapján:[18]
- nem katari: 88,4%,
- katari: 11,6%.
A külföldiek nagy része indiai, nepáli, pakisztáni, srí lankai, fülöp-szigeteki, európai, afrikai stb.[19]
Vallási megoszlás[szerkesztés]
Vallási összetétel 2020-ban: 67-68 %-a muszlim (ennek zöme szunnita), közel 14 %-a keresztény és szintén kb. 14 %-a hindu, kb. 3%-a buddhista, a maradék egyéb.[20] A keresztény, hindu, buddhista lakosság szinte teljes egészében külföldiekből tevődik össze.
A katari állampolgárok többsége az iszlám vahhabizmus ágához tartozik,[21][22] míg 5–15%-uk követi a síita iszlámot. Más iszlám irányzatok elhanyagolhatók.[23]
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Gazdasági adatok[szerkesztés]
Gazdasági adatok 2010-2017 között:[24]
| Év | GDP (milliárd US$ PPP) |
GDP per fő (US$ PPP) |
GDP növekedés (reál) |
Infláció |
Államadósság (GDP %-ban) |
|---|---|---|---|---|---|
| 2010 |  218.2
|
127,226
|
18.1 %
|
 −2.4 %
|
29.1 %
|
| 2011 | 252.5
|
145,724
|
13.4 %
|
2.0 %
|
 33.5 %
|
| 2012 | 269.2
|
146,872
|
4.9 %
|
1.8 %
|
32.1 %
|
| 2013 | 285.6
|
 142,543
|
4.4 %
|
3.2 %
|
30.9 %
|
| 2014 | 302.3
|
136,409
|
4.0 %
|
3.4 %
|
24.9 %
|
| 2015 | 316.4
|
129,805
|
3.6 %
|
1.8 %
|
34.9 %
|
| 2016 | 327.6
|
125,159
|
2.2 %
|
2.7 %
|
46.5 %
|
| 2017 | 340.6
|
124,529
|
2.1 %
|
0.4 %
|
54.0 %
|
Általános adatok[szerkesztés]
Fő gazdasági erőforrása a hatalmas kőolaj- és földgázkészlete. Iparát a kőolaj-finomítás, vegyipar és teljes vertikumú vaskohászat alkotja. A tetemes bevételekből fejlett infrastruktúrát, szociális intézményrendszert építettek ki. Mezőgazdaságának vezető ágazata a modern alapokra helyezett halászat. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.
A GDP összetétele 2017-ben:[18]
- mezőgazdaság: 0,2%
- ipar: 50,3%
- szolgáltatások: 49,5%
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Mezőgazdasága elenyésző. Főbb áruk :[18] paradicsom, datolya, padlizsán, juhtej, kecsketej.
Tenyésztett állatok :[18] teve, juh, kecske, baromfi.
Ipar[szerkesztés]
Iparágak :[18] földgáz és nyersolaj-kitermelés és -finomítás, petrolkémiai ipar, műtrágyagyártás, acél- és cementgyártás, kereskedelmi hajójavítás.
Külkereskedelem[szerkesztés]
Fő árucikkek:[18]
- Export: kőolaj, kőolajtermékek, műtrágya, acél.
- Import: gépek és berendezések, járművek, élelmiszerek, vegyszerek.
Legfontosabb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[18]
- Export: Japán 17,3%, Dél-Korea 16%, India 12,6%, Kína 11,2%, Szingapúr 8,2%, Egyesült Arab Emírségek 6,4%
- Import: Kína 10,9%, USA 8,9%, Egyesült Arab Emírségek 8,5%, Németország 8,1%, Egyesült Királyság 5,5%, India 5,4%, Japán 5,3%
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Katarban nincs vasút. A közúthálózat 1230 km műút. A legfontosabb kikötő és nemzetközi repülőtér Doha mellett van, ezenkívül még 1 repülőtér és 2 kikötő van az országban. Az ország saját légitársasága a Qatar Airways, amelyet 2011-ben és 2012-ben is a világ legjobb légitársaságának választott a Skytrax World Airline Awards.[25]
Kultúra[szerkesztés]
.JPG)
A hagyományos katari kultúrát erősen befolyásolta a beduin kultúra. A félsziget zord éghajlati viszonyai egykor arra kényszerítették a lakosokat, hogy táplálékért a tengerhez forduljanak. Így a helyi kultúrában, például az irodalom és a folklór témái gyakran kapcsolódnak a tengeri tevékenységekhez.[26]
Az olyan szóbeli művészetek, mint a költészet és az ének, történelmileg inkább elterjedtek voltak, mint a figuratív művészetek (szobrászat, festészet), mivel az iszlám korlátozza az érző lények ábrázolását; azonban bizonyos vizuális művészeti ágakat, például a kalligráfiát, az építészetet és a textilművészetet széles körben gyakorolták.[27]
A katari múzeumokat a 2000-es évek elején hozták létre. Két nagy múzeum Dohában:
- az Iszlám Művészetek Múzeuma (Museum of Islamic Art),
- a Mathaf: Modern Arab Művészetek Múzeuma (Mathaf: Arab Museum of Modern Art).
Világörökség[szerkesztés]
Média[szerkesztés]
Itt működik az al-Dzsazíra hírtelevízió, amely arab és angol nyelven sugároz.
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
A katari kormány célja a külföldi látogatók számának növelése. Az állam mintegy 17 milliárd dollárt különített el az idegenforgalom fejlesztésére 2014-ig, amelynek nagy részét szállodák, kiállítóhelyek és az infrastruktúra fejlesztésére fordították. Annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő látogatószámmal, a kormány 2012-ig 400%-os szállodai kapacitásnövekedést tűzött ki célul. A pénzügyi támogatás mellett a kormány az üzleti szabályozás könnyítésén is munkálkodott a magánszektor aktivitásának növelése érdekében.
Főbb látnivalók :[28]
- Souq Waqif (hagyományos "szuk" piac)
- Doha Corniche (Vízparti sétány)
- Katara - The Cultural Village Foundation (Amfiteátrum és építészet)
- MIA Park
- A múzeumok
- Az erődök (Zubara, AlKoot)
- A mecsetek
Sport[szerkesztés]
.jpg)
Labdarúgás[szerkesztés]
Az egyesületi futball a legnépszerűbb sportág Katarban, mind a játékosok, mind a nézők szempontjából.[29]
Olimpia[szerkesztés]
Egyéb[szerkesztés]
- 2004-ben Dohában rendezték az asztalitenisz csapatvilágbajnokságot.
- 2004 óta minden évben megrendezik a gyorsasági motoros világbajnokság Katari Nagydíját.
- Itt rendezik meg minden évben a katari ExxonMobile tenisztornát.
- Itt kerül sor 2011-ben a labdarúgó-Ázsia-kupára, 2022-ben pedig – az arab országok között először – a labdarúgó-világbajnokságra.[30]
- 2015-ben a XXIV. férfi kézilabda világbajnokság helyszíne.[31]
- 2019-ben itt rendezték a Fifa Klubvilágbajnokság döntőjét.
Ünnepek[szerkesztés]
Katarban a hétvégét a péntek és szombat adja.[32]
Az ország jelentős ünnepei:
| dátum | név | arab név | megjegyzés |
|---|---|---|---|
| február 2. keddje | Nemzeti Sportnap | اليوم الوطني للرياضة | munkaszüneti nap |
| március eleje | márciusi munkaszüneti nap | عطلة البنك | munkaszünet |
| december 18.[33] | Nemzeti Nap | اليوم الوطني لقطر | Katar nemzeti napja. A korábbi szept. 3.-ról módosult decemberre. |
| 1st, 2nd, 3rd Shawwal | Eid ul-Fitr | عيد الفطر | A ramadán végéről megemlékezés |
| 10th, 11th, 12th Zulhijjah | Eid ul-Adha | عيد الأضحى | iszlám ünnep |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Profile: Qatar Emir, Sheikh Tamim bin Khalifa Al Thani. BBC. (Hozzáférés: 2013. június 26.)
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Qatar Statistics. (Hozzáférés: 2021)
- ↑ a b c worldometers
- ↑ [4]
- ↑ https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2018/01/weodata/weorept.aspx?sy=2016&ey=2023&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=%2C&br=1&pr1.x=80&pr1.y=16&c=453&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=
- ↑ Archivált másolat. [2018. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 24.)
- ↑ fvm.hu
- ↑ Qatar | History, Population, Flag, Language, & Facts (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
- ↑ World climate guide: Qatar. (Hozzáférés: 2021)
- ↑ World and Its Peoples: Arabian Peninsula, 64. o.
- ↑ The Permanent Constitution of the State of Qatar. Government of Qatar. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Constitution of Qatar. „According to Article 1: Qatar is an independent Arab country. Islam is its religion and Sharia law is the main source of its legislation.”
- ↑ a b Population of Qatar by nationality - report
- ↑ Middle East: QATAR". CIA The World Factbook.
- ↑ Encyclopedia of Bilingualism and Bilingual Education. Multilingual Matters, 429. o. (1998). ISBN 978-1853593628
- ↑ Jacot, Martine: Le Qatar ne paie pas ses contributions à la francophonie, 2013. december 23. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
- ↑ a b c d e f g Qatar - The World Factbook. www.cia.gov. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
- ↑ http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/5437.htm
- ↑ Population By Religion, Gender And Municipality March 2020. Qatar Statistics Authority[halott link]
- ↑ Tiny Qatar's growing global clout. BBC, 2011. április 30. (Hozzáférés: 2015. március 12.)
- ↑ „Qatar's modern future rubs up against conservative traditions”, Reuters, 2012. szeptember 27.
- ↑ 2011 Report on International Religious Freedom – Qatar. US Department of State
- ↑ Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- ↑ The World's Best Airline. World Airline Awards. [2012. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 26.)
- ↑ Abu Saud, Abeer. Qatari Women: Past and Present. Longman Group United Kingdom, 133. o. (1984. március 13.). ISBN 978-0582783720
- ↑ Abu Saud (1984). Qatari Women: Past and Present. Longman Group United Kingdom. p. 133. ISBN 978-0582783720.
- ↑ Activities in Qatar
- ↑ Qatar – a Sporting Nation. Qatar e-Government. (Hozzáférés: 2015. március 12.)
- ↑ Origo.hu 2010
- ↑ Ihf.info 2011
- ↑ Public Holidays in Qatar in 2015. Office Holidays. (Hozzáférés: 2015. május 15.)
- ↑ National Day Observances. Timeanddate.com. (Hozzáférés: 2015. május 15.)
Források[szerkesztés]
- ↑ fvm.hu: Országnévjegyzék (PDF)[halott link] Vidékfejlesztési Minisztérium
- ↑ Origo.hu 2010: „Brazília után Oroszország és Katar lesz a foci-vb házigazdája”, Origo, 2010. december 2. (Hozzáférés ideje: 2010. december 2.) Sport >> Focivilág
- ↑ Ihf.info 2011: „Denmark and Qatar host World Championships 2015”, ihf.info, 2011. január 27. (Hozzáférés ideje: 2011. január 27.)
További információk[szerkesztés]
- Katar kormányának weboldala (angolul) és (arabul)
- The world factbook Archiválva 2018. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- University of Colorado–Boulder Libraries
- Wikivoyage
- Wikimedia atlasz
- NOL: Katar külpolitikájáról
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
|
