2019 októberében a digitalizáció területén az összes attribútum jogi konszolidálását kértük egyetlen hatóságban, a miniszterelnöknek alárendelve. A román digitalizációs hatóság létrehozása részben kielégítette ezt az igényt.

Ezt a folyamatot folytatni kell a CIO Office-nak ay  ARD-n belüli a felelősségének megerősítésével, valamint a kormányok más hasonló testületeihez hasonló adminisztratív struktúra létrehozásával. A jogi erőfeszítéseket meg kell duplázni az ARD-n belüli technikai kapacitás megteremtésével, speciális emberi erőforrások bevonásával a digitalizálási folyamat operatív koordinációjának biztosítása érdekében.

Végül, de nem utolsósorban, az digitalizálási törekvés, amely az összes közigazgatás szereplőket összegyűjti, nem valósulhat meg az ADR erős politikai támogatása nélkül. A digitalizálási folyamatot most komolyan akadályozza a működési kapacitás hiánya kormányzati szinten.

 Röviden:  

-Véghezvinni az összes digitalizálási feladat koncentrálását az ADR-ben 

- A Hatóság technikai és működési kapacitásának fejlesztése

A romániai digitalizációról szóló diskurzus mindig arra irányult, hogy a programozókat vonzzák az állami intézményekbe. Ez természetesen fontos, de nem elég a digitalizálás során. Az állami intézmények legfőbb hátránya abban rejlik, hogy nincs kapacitás (1) a digitalizálás szükségleteinek felmérésére, (2) okainak megértésére és (3) funkcionális megoldások megtervezésére. Ezek a területek nem esnek a programozók munkaőri leírásába

Ez a felhasználói tapasztalat-tervezési szakértők (UX design) és üzleti elemzők témaköre. A közigazgatásnak arra kell összpontosítania, hogy ezeket a szakembereket vonzzák az állami intézményekbe annak biztosítására, hogy a szerződött digitális eszközök megfelelőek legyenek a munkájukhoz, hogy megfeleljenek a szállítási és az akadálymentességi szabványoknak, és hogy felhasználóközpontú tervezési elveket követve épüljenek fel (mind a köztisztviselő, mind az állampolgár szempontjából) stb.

Kivétel nélkül világszerte minden sikeres digitalizálási erőfeszítés ezen szakemberek vonzására épült. Az egyik legjobb példa az amerikai digitális szolgáltatások (US Digital Services) létrehozása az Egyesült Államokban az Obama-kormány alatt, a programot a Trump-adminisztráció folytatta, és ezzel sikerült megfelezni a kormányzati szoftverek meghibásodási arányát.

Sajnos Romániának jelenleg nagyon kevés szakértője van a szakterületen a szakmát szabályozó jogszabályi keretek, valamint az egyetemi oktatási rendszer formális oktatásának hiánya miatt.

 Röviden:

- A felhasználói élmény-tervező (UX designer) szakma elismerése;

- Diplomaprogramok létrehozása a felsőoktatási intézményekben az UX szakemberek képzésére; 

- UX szakemberek és üzleti elemzők vonzása állami intézményekbe.

Jelenleg a román állam nem képes arra, hogy helyesen azonosítsa problémáit és megtalálja a számukra optimális digitális választ. Intézményi szinten egyetlen digitalizálási stratégia sem épülhet fel a meglévő igények mélyreható elemzése nélkül.

Az összes olyan ország példáján, amely sikeres digitalizálási folyamatot hajtott végre, interdiszciplináris csoportok létrehozását javasoljuk, amelyek három kiegészítő szakemberből állnak: 1 üzleti elemzőből, 1 felhasználói élmény-tervezőből és 1 szoftverépítészből. Ezeket a csapatokat egy évre be kell integrálni minden közintézménybe, ahol (1) elemezik a belső folyamatokat, más intézményekkel való kapcsolattartás módjait, felmérik az intézmény digitális érettségének szintjét, (2) továbbítják az összes eredményt és az elemzés eredményeit az ADR-hez és annak koordinációja alatt (3) megépítik a szükséges technikai megoldások terveit 

 Röviden:  

- Vegyes csapatok létrehozása: 1 üzleti elemző, 1 felhasználói élmény-tervező és 1 szoftverépítész; 

- Ezeknek a csapatoknak meghatározott időre történő integrálása a közintézményekben az igények elemzése és az életképes digitalizálási megoldások megtervezése érdekében.

Javasoljuk, hogy jogszabály írja elő a központi és a helyi közintézmények által szerződött szoftver-megoldások nyílt forráskódú rendszerben történő fejlesztésének kötelezettségét. A nyílt forráskódra való áttérés érvei a következők:

- A számítógépes termékek újrafelhasználásának minimális költségei. Jelenleg, főleg a helyi közigazgatásban, de általában is az állam többször megveszi ugyanazt a szoftvert, ahelyett, hogy egyszer megvásárolná, és bármikor újra felhasználná, amikor arra szükség van.

- Ez tükröződik a hasonló, központi vagy helyi szinten néha azonos megoldások megvalósításának nagyon hosszú idejében is.

- A legfontosabb érv a nyílt forráskódra való áttérés szempontjából talán az, hogy kiküszöböljük az informatikai szolgáltatókra való támaszkodást, és megkönnyítsük a termékek könnyebb átadását egy másik fejlesztőhöz.

- Az átláthatóság fokozása. Bármely állampolgár hozzáférhet az állami pénzből kifejlesztett számítógépes termékek forráskódjához. Szintén növekszik az a tendencia, hogy a kormányok ilyen módon nyílnak meg, figyelembe véve az állampolgárok jogát a “nyilvános kódokhoz” való hozzáféréshez.

- A mindenki számára hozzáférhető forráskód, közösségeket hozhat létre az állampolgárok között, akik többek között jelenthetnek hibákat, sebezhetőségeket vagy fejlesztési javaslatokat.

- Integrált és egységes újrafelhasználható szolgáltatások fejlesztése. A nyilvánosság számára gyártott szoftverek kihasználhatják az integrált szolgáltatások létezését, amelyeket horizontálisan kell kifejleszteni a szolgáltatások között. Például: minden szoftvertermékhez tartozik egy bejelentkezési modul. Ahelyett, hogy minden alkalmazáshoz más modult írna, az állam biztosíthat egy egység bejelentkezési modult, amellyel az egyes alkalmazások integrálódhatnak.

- A hasonló igényű közintézmények közötti együttműködését megkönnyíti, többek között a digitalizálási erőfeszítések decentralizálásához is vezet.

Egy ilyen politikát egyértelmű szabványokkal kell támogatni a nyilvános szoftverfejlesztésről (az alábbiakban tárgyaljuk), valamint a közintézmények támogatásáról a nyílt forráskódú termékek szerződése és értékelése során. Ezért úgy gondoljuk, hogy szükség van egy átmeneti időszakra, amelyben a nyílt forráskódúan szükségszerűen kifejlesztett szoftvertermékek aránya három éven belül 20% -ról 100% -ra nő. A kormánynak biztosítania kell a nyílt forráskódú fejlesztéshez szükséges összes infrastruktúrát, valamint oktatási programokat kell nyújtania a közigazgatásban dolgozó informatikai személyzet számára, hogy mit jelent az ilyen típusú szoftverfejlesztés.

Ezenkívül létre kell hozni a digitális megoldások katalógusát, amelyhez bármely állami intézmény hozzáférhet annak érdekében, hogy kiválassza a tevékenységét legjobban szolgáló informatikai termékeket.

 Röviden:  

- Jogi kötelezettség létrehozása a digitális termékek nyílt forráskódú rendszerben történő fejlesztésére a helyi és központi hatóságok által, fokozatos, hároméves végrehajtási időszakkal; 

- A nyílt forráskódú fejlesztéshez szükséges infrastruktúra biztosítása az intézmények által;

- Segítségnyújtási és képzési programok biztosítása az intézmények informatikai személyzete számára;

- Az adminisztrációnak szentelt nyílt forráskódú digitális megoldások online katalógusának elkészítése.

A kormánynak jogszabályok révén nagyon világos normákat kell bevezetnie a nyilvános szoftverfejlesztés terén:

A. A szabványok újrafelhasználása annak biztosítása érdekében, hogy a technikai fejlődés szakaszától kezdve a nyilvános térben lévő digitális termékeket úgy állítsák össze, hogy bármely más intézmény minimális újratelepítési és alkalmazkodási erőfeszítéssel profitálhasson ugyanabból a megoldásból. Mint fent említettük, a nyílt forráskódú politika tovább megkönnyítené egy ilyen szabvány elérését.

B. A szoftver nyilvános hozzáférhetőségének minimumszabályai - az állami rendszernek legalább 99,9% -os rendelkezésre állást kell biztosítania, ha kritikus szolgáltatást nyújt - ez azt jelenti, hogy a tervezett karbantartás mellett ezt a rendszert nem szabad egy év alatt 8 óránál hosszabb elérhetetlennek lenni.

C. Méretezhetőségi szabványok, amelyek arra utalnak, hogy a rendszernek képesnek kell lennie a nyújtott szolgáltatás magas színvonalának fenntartására, függetlenül a felhasználók számától.

D. Biztonsági előírások, amelyek szerint a nyilvános rendszer számára kifejlesztett számítógépes termék fő minőségi rugalmasságának a cybertámadásokkal szemben kell lennie.

E. A rugalmasság standardjai, amelyek azt jelentik, hogy a számítógépes rendszer továbbra is hozzáférhető marad a felhasználók számára, még akkor is, ha egy vagy több szolgáltató változik.

F. Az integrálhatósági szabványok olyan egységes szabványok, amelyek biztosítják, hogy a nyilvánosság számára kifejlesztett szoftvertermék minimális kiigazítással kicserélhessen információkat vagy interfészeket teremtsen egy másik nyilvánosan elérhető szoftvertermékkel.

G. Az adatreprezentációs szabványok, amelyek kimondják, hogy az államháztartás által benyújtott adatokat harmonizálni kell annak érdekében, hogy metaadatszinten is képviselhetők legyenek, a következetesség biztosítása és az adatok terjesztésének és felhasználásának megkönnyítése érdekében. Röviden, a nyilvánosan elérhető adatoknak meg kell felelniük az erőforrás-meghatározási keretrendszernek (RDF - Resource Definition Framework).

H. Az adatformázási szabványoknak, vagyis az adminisztráció által kitett adatoknak az iparág által elfogadott adatformátumokat kell használniuk: JSON, XML.

I. Az adatelosztási szabványoknak, amelyek kimondják, hogy az adatok megjelenítésének módjának meg kell felelnie az ipari szabványoknak: REST, üzenetküldési sorok stb.

 Röviden:  

-Átfogó jogszabályok a digitális megoldások fejlesztését és megvalósítását kapcsolatosan a közszférában.

Sajnos ebben a pillanatban nem tartják be azokat a törvényi normákat, amelyek lehetővé teszik az állam nyilvános platformjainak polgárainak hozzáférhetővé tételét. Véleményünk szerint auditra van szükség e digitális eszközök fogyatékossággal élők számára történő hozzáférhetőségének és ennek megfelelő újra építésüket. A lakosság fontos szegmense (kb 800,000 személy) román állampolgár jelenleg fér hozzá közplatformokhoz jelenleg. 

 Röviden:  

- Az intézmények informatikai rendszereinek és nyilvános platformjainak ellenőrzése a fogyatékkal élők hozzáférhetősége szempontjából; 

- Az állami szoftverek hozzáférhetőségesitése.

A funkcionális számítógépes rendszerekhez olyan felhasználóra van szükség, amely képes kezelni őket. E tekintetben javasoljuk az állami rendszer személyzetének digitális érettségének felmérését, majd tanulási programok végrehajtását, amelyek révén növelhetik digitális készségeiket. Egy ilyen erőfeszítésnek figyelemmel kell kísérnie az előrehaladást, valamint az ismeretek frissítésére szolgáló programokat is. 

 Röviden:  

- Az állami rendszer személyzetének digitális készségeinek értékelése;

- Közalkalmazottak képzése.

A Code for Romania 2018 óta folyamatos partnerséget folytat a román kormánnyal, amelynek révén ingyenes digitális termékeket fejleszthetünk nyílt forráskódú formátumban a társadalom sürgető problémáinak megoldására. Ezen partnerség keretében a Code for Romania Taskforce révén ökoszisztémát fejlesztettünk ki a romániai Covid-19 járvány következményeinek leküzdésére.

2017-től kezdődően a Code for Romania folyamatos partnerséget folytat az Igazságügyi Minisztérium keretein belül az elkobzott javak ügynökségével (Agenția Națională a Bunurilor Indisponibilizate), amelyen keresztül kifejlesztünk egy, az ügynökség tevékenységének szentelt irányítási platformot. Ezen a ponton az épittés a végéhez közeledik.

A Pénzügyminisztériummal közösen kidolgoztunk egy kormányzati weboldal-készítő prototípust, amely központi adminisztrációs szinten használható hivatalos platformok építéséhez, összhangban az online akadálymentességre vonatkozó jelenlegi nemzeti szabályokkal és európai előírásokkal.

A romániai Covid-19 járvány következményeinek leküzdésére kifejlesztett ökoszisztéma részét képező Jurnal Medical megoldást az Egészségügyi Minisztériummal együttműködésben fejlesztették ki, és az alkalmazással összegyűjtött adatokat naponta továbbítják az alárendeltségébe tartozó Nemzeti Közegészségügyi Intézetnek. Tanácsot is adtunk más, a jelenlegi helyzet javítását célzó megoldások kidolgozásához, és ezzel párhuzamosan dolgozunk több prototípuson.

A Világbank támogatásával két, egymással összekapcsolt alkalmazást fejlesztettünk ki a Vészhelyzeti Osztály számára, az RVM-t (erőforrás- és önkéntesmenedzsment), valamint az önkéntes DRM-et, amely a DSU és a civil társadalom közötti vészhelyzetekben való együttműködésre hivatott. Emellett az ökoszisztémán belül a CeTrebuieSaFac és a HelpRo megoldások kidolgozásában, amelyek a romániai Covid-19 járvány következményeinek leküzdésére irányulnak, szorosan együttműködtem a publikált tartalom kidolgozásában és a HelpRo szervezeteinek kezelésében.

A  Support Diaspora platform kidolgozásában, amely az ökoszisztéma része a romániai Covid-19 járvány következményeinek leküzdésére, együtt dolgoztunk a Kormány Főtitkárságának alárendelt, a Külhoni Románok osztályával. Ezt a partnerséget folytatva most egy sor más megoldást fejlesztünk.

Megalakulása óta több szinten működünk együtt a Román Digitalizációs Hatósággal, kezdve az ökoszisztéma fejlesztésétől, amelynek célja a romániai Covid-19 járvány következményeinek leküzdése, és folytatva a munkamenetekkel  a Code for Romania 7 közpolitikája javaslatában szereplő témákról. és  más egyéb ingyenes tanácsadási szolgáltatásokat is.

Folyamatos partnerséget folytatunk a Kolozsvári városházzal, amelynek révén a városnak szentelt nyílt adatportált fejlesztünk ki az intézmény és a polgárok közötti jobb kommunikáció érdekében, valamint a lakosokat érdeklő nyilvános adatok átláthatóságának fokozása érdekében.

Folyamatos partnerséget ápolunk  Temesvári városházával, amelynek révén a városnak szentelt nyílt adatportált fejlesztünk ki az intézmény és a polgárok közötti jobb kommunikáció érdekében, valamint a lakosokat érdeklő nyilvános adatok átláthatóságának fokozása érdekében.

Folyamatos partnerséget ápolunk a jászvárosi városházával, amelynek révén a városnak szentelt nyílt adatportált fejlesztünk ki az intézmény és a polgárok közötti jobb kommunikáció érdekében, valamint a lakosokat érdeklő nyilvános adatok átláthatóságának fokozása érdekében.